Beszámoló a táborról: klikk ide!
DMT 2013
A IV. táborban 2013. július 9-14. között kiemelkedő muzsikusok játszottak a tábor lakóival (a dalok kottáinak letöltéséhez klikk a linkekre):
Karácsony János – LGT-est Karácsony János kották
Karácsony





Lukács Peta /Pacziga Linda – Rock koncert Lukács Peta kották
Peta
Lucio Dominguez – Latin show Lucio Dominguez kották
Lucio
Krecsmáry Zsolt – Reggae koncert Krecsmáry Zsolt kották
Krecsmáry

Bebe BIIB – Funky show Bebe kották 1. Bebe kották 2.
Bebe

Workshop:
Szendőfi Péter-Drum&Bass
Krecsmáry Zsolt-Reggae
Rékasi Attila-Modern Rock
Bordás József-Gospel
Nesztor Iván -Jazz

Tanárok:
Bordás József -zenekari gyakorlat
Goóz László- stúdiótechnika
Bágyi Balázs-jazzdobolás, improvizáció
Korompay Zsolt- groove, fill
Martonosi György-világzene
Schwartz Gábor-rudiment, technika
Szendi Gábor-ütőhangszerek, big-band



Nehéz egy év szervezőmunka után leírni, hogy hogyan jutottunk el a III. DobMánia Tábor zárókoncertéig, ezért meg sem próbáltam. Helyesebbnek tartottam ha egy táborlakót kérek meg arra, hogy írja meg, hogyan éltünk mi dobosok egy hétig Vácott.
Engedjétek meg, hogy egy pár mondatban kötelezettségeimnek eleget tegyek.
A tábor szervezésében Martonosi Gyuri bácsi, Korompay Zsolt, és Nesztor Iván voltak a segítségemre, amit ezúton is köszönök. Ez egy csapat, közösen ötletelünk, mérlegelünk, és a végén döntünk. Talán ezért is érintett mélyen a hír, hogy a tábor előtt egy héttel Nesztor Tanár Úr családi okokra hivatkozva kelletlen, de lemondta a részvételét. Nagyon hiányzott mindannyiunknak, és jövőre mindent bepótolunk. Hollósi Főszerkesztő Úr is sokszor volt emlegetve a táborban ugyan úgy, mint Marczell Kati, és Turán Tamás. Köszönöm Gyuri bácsinak, hogy ebben az évben is igen magas színvonalat nyújtott és a dobórák után még volt kellő energiája a konferálásra. Zsoltnak, hogy egész évben a www.dobmaniatabor.hu oldalt kezelte, és hogy napközben teljes gőzzel tanított és utána a tábor humorfelelőse volt. Goóz Lacinak az emberfeletti 20h napi munkát. A növendékek napközben a stúdióban, a zenészek és a közönség este a koncerten a professzionális hangzáson ámultak. Schwartz Gábornak a tábor fegyelmezett, de egyben szeretettel átszőt táborvezetést, és a Basler workshopot. Szendi Gábornak pedig innen üzenem, hogy beírta magát a DobMánia Tábor tanári karába.
A zenekarnak, Zebinek és Zsoleknak a magas színvonalú és mindig lelkes muzsikálást.
Szeretném megköszönni a támogatóinknak hogy hisznek az ügyben!
A Tam-Tam Dobcentrum, a Dobbolt.hu, a Tajti Music, a Fon-Trade, és Gustavito példátlan összefogásának köszönhetően a táborban 15 akusztikus dobfelszerelésen játszhattunk. A Killer Beat Drums pergők hasították a váci levegőt. Elektromos dobokból is jól elvoltunk látva. A Roland a zenekari próbákhoz egy külön Roland E-Drum szobát alakított ki. A gyakorlások az egész folyosót átszelő e-dobokon zajlottak hála a Padtechnek, Alesisnek, Tajtinak. Szendi Gábor termét, és a színpad perka részlegét valósággal megtöltötte az Etnosound, és a front hangzásról a Balaton-hang Kft gondoskodott. A monitorrendszert és az Audix dobmikrofonokat a Cromasound Kft. ajánlotta fel. A tábori pólót a Microsonic Labor tervezte és gyártatta. Idén volt tábori sapka és nyaklogónk is köszönet Erikának és Zoltánnak. A koncerteken Agean cintányérokon játszottunk és Artbeat, Csibi, Big Stick dobverőkkel muzsikáltunk. Köszönet a ceglédi Drum Museum-nak hogy csodálatos kiállítást rendezett, és a Visegrádi Ásványvíznek hogy a nagy melegben felfrisülhettünk. Külön köszönet illeti a Nemzeti Kulturális Alapot és az Artisjust az anyagi támogatásukért és hogy hisznek bennünk. A tábor hivatalos médiatámogatója a RitmusDepó és a Dobos Magazin. Köszönet Hollósi László Úrnak a Dobos Magazin főszerkesztőjének, Kardos Zsuzsának és Mucsi Gergőnek a RitmusDepó vezetőinek a folyamatos megjelenésért.
Végezetül nektek, akik ott voltatok és együtt lehettünk részese a III. DobMánia Táborban. Jövőre találkozunk, jó gyakorlást, muzsikálást, és ne feledjétek hogy a „Madár az Ász”
Bordás József
A Tábor „hiteles” története (egy növendék szemével)
Jó volt, inspiráló volt, meghatározó élmény volt!
2012. július 10-e és 15-e között megrendezésre került a III. DobMánia Tábor (DMT), ezúttal Vácott. Köszönhetően a Dobos Magazinnak, a Ritmusdepónak, és a Tábor Facebook oldalának, felülmúlta a 2011. évet: 45 fő növendékével, 12 tanárával, 3 vendég kurzusadójával és 5 vendégművészével. Köszönet a Nemzeti Kulturális Alapnak és az Artisjus Zenei Alapítványnak a támogatásért, a hangszerüzleteknek és a cégtulajdonosoknak, hogy a harmadik évben is támogatták hangszereikkel a DobMánia Tábort (www.dobmaniatabor.hu).
A Tábor ténylegesen július 9-én (hétfőn) kezdődött, mivel a szponzorok és segítőik, valamint a tanári kar ezen a napon állították össze azt a hangszer arzenált és hangosítást (15 akusztikus dob és 12 elektromos felszerelés, professzionális magas szintű hangzással), melyen egész héten zenélhettek a növendékek.
A helyszín idén a váci Boronkay György Kollégium volt, melyet 2 éve újítottak fel (3-4 ágyas szobákkal, 15 tanteremmel, ebédlővel). A mostani helyszín felülmúlta az eddigi ceglédi kollégiumot, igaz az Artbeat dobverőgyárat, és a Dobmúzeumot igen csak sokan hiányoltuk.
Vácott a Kollégiummal szemben található efy Pizzéria és abban egy 100 fős koncertterem. Zenekari gyakorlaton a növendékek itt tanulták meg az esti vendégművészek dalait (a dalokat Bordás József tanította be), és közönség előtt koncert formájában itt adták elő azokat. A koncerteket családtagok is látogathatták és látogatták is!
A tanári kar nem volt ismeretlen a szép számmal visszatérő tanulók előtt (jelesül): Martonosi György, Korompay Zsolt, Bordás József, Goóz László.
A tanárikar egy új művésszel bővült Szendi Gábor személyében. Gábor indította be az ütős szakot ettől az évtől kezdődően.
A kurzusadók: Kármán Sándor, Perger István (Gustavito), Zsoldos Béla, Schwartz Gábor és Banai Szilárd voltak.
A tanulókat és a vendégművészeket kísérő zenekar szintén ismert volt: Máthé László (Zebi) és Horváth József (Pluto): basszusgitár, Kasza Zsolt (Zsolek): zongora. A koncerteken, és az azt követő hajnalig tartó Jam-en estéről estére kápráztattak el bennünket.
Az esti koncertek vendégművészei: Gerendás Péter, Lucio Dominguez, Lukács Péter (Peta) és Paciga Linda, Bűdi Szilárd és Fekete Jenő voltak.
Zenei napirend (reggelik, ebédek, vacsorák csörömpölését kizárva)
• Minden nap 9 órától 13 óráig tartottak a zenei órák.
• Kora délután fakultációs programokra, workshop-okra és gyakorlásra (elektromos dobokon) került sor.
• Késő délután hangbeállás és próba zajlott az aznapi művészvendéggel és a zenekarral.
• Este adtak élő koncertet a növendékek a vendég előadókkal és a kísérő zenekarral.
• Késő este folytatódott az előadás jam session formájában, ameddig a művészek bírták, aztán kitartóan lazítottunk és beszélgettünk az előadókkal. Aki ezek után sem tudott még aludni, jobbnál jobb filmeket nézhetett az ebédlőben vagy a pizzériában. Hatalmas érzés volt ezekkel a zenészekkel együtt lenni, és színpadon játszani. Hallgattuk a történeteiket, és a fergeteges játékukat. Emlékszem már az első este úgy kezdődött, hogy Lukács Peta éjfélkor el akart indulni, de még hajnal fél kettőkor félmeztelenül gitározott. Na, ez az este megpecsételte az egész hét hangulatát.
Tanárok és oktatások (zenei órák)
• Martonosi György (emberség, tapasztalat, lelki támasz, mindenki nagypapája):
Majdnem minden növendékre fordított Gyuri bácsi egy fél órát, hogy megismerje a zenei érdeklődését, a zenei képességeit, tudását. Mindenkinek nézte és javította az esetleges hibáit, hiányosságait. Személyre szabott tanácsokat adott, és együtt zenéltette az aktuális csoport tagjait, különböző varázslatos hangszerek között rotálva. Nekem először egy mosógép forgódobja jutott, amiből valóban különleges hangokat lehetett kicsalogatni. De a lényeg a zenészi érzékenység felébresztése és fejlesztése volt.
• Korompay Zsolt (barátság, állandóság, egyéniség, megbízhatóság):
Különböző stílusú zenék dobolását gyakoroltatta, hasznos groove-okat tanított, az improvizációs képességeket fejlesztette, zenei tapasztalatokat adott át, az együtt zenélés alapvető szabályait sulykolta, a rock zenétől eljuttatott minket a latin zenéig (mondván: valamilyen szinten mindent tudni illik dobolni).
• Bordás József (energiabomba, inspiráció, önzetlenség, támogatás):
A DMT megálmodójaként, motorjaként idén a zenekari gyakorlatokat tartotta. Már a táborba úgy érkezett, hogy minden elhangzásra kerülő dalt (75) dobkottába lejegyzett és az általunk kiválasztott művek kottáját átadta, magyarázta. Mindenkinek segített a kiválasztott dalok kottájának értelmezésében, átalakításában, személyre szabásában. A zenekarral együtt elpróbáltatta a zenéket, tanácsokat adott a játékstílusra vonatkozóan. Ha kellett erélyesebben szólt, ha kellett dicsért, de eredményt ért el. Az „éles” koncert helyzetekben segített, ha bajba jutottunk. Fantasztikus zenészeket hívott, nagy bulikat generált, reggeltől éjszakáig rendelkezésre állt, esténként kicsit mindig meghalt, de másnap reggelre feltámadt.
(a kollégium rádióján ébresztett : brrrrrr!).
• Goóz László (segítőkész, támogató, tapasztalt, önzetlen):
Laci idén is hangtechnikát tanított, de kevesebb elméleti anyaggal, mint tavaly. Sokat foglalkoztunk a dobszerelés mikrofonozásával, erősítésével, a hangok helyes arányainak megtalálásával. Laci megmutatta az élő hangok manipulálásának lehetőségeit a keverőasztalon. A felvett hanganyagok utólagos kezelésére hasznos szoftvereket tanított nekünk. Nem mellékesen fantasztikus minőségű hangosítást produkált a próbák és a koncertek alatt. Saját zenélési tapasztalatait is megosztotta velünk.
• Szendi Gábor (profizmus, közvetlenség, elhivatottság, következetesség):
Gábor bevezetett minket egy kicsit a „perkások” világába. Ütőhangszereket tanított nekünk, latin zenét játszottunk a csoportban, zenekari formában. Latin alapritmusokat tanultunk meg, belekóstoltunk egy ütős zenekar hangszerelésébe, a zenekari tagok irányításába. Arról is kaptunk némi képet, hogy miként lehet a hagyományos dobszerelést kiegészíteni, színesíteni, helyettesíteni egyéb ütőhangszerekkel.
Kedd – Tábornyitás és programok
A növendékeket kedd délelőtt Bordás József művészeti vezető és Schwartz Gábor táborvezető fogadta. Ennyi, egymásnak őszintén örülő embert régen láttam már együtt, mint egy nagy Család (még Veress Marci sem bírta ki nélkülünk, ő is leugrott egy fél napra)!
A szobák elfoglalása után szintfelmérés következett, ahol a tanulók dobolását a tanárok meghallgatták, majd mindenkit csoportba soroltak tudásuk és a művészvendégekhez való stílusbeli vonzódásuk, „illeszkedésük” alapján. A szintfelmérés nem volt nyilvános, de sokan ott álltak a függönyök és az ajtók mögött, és nagyon drukkoltak a bent szereplőknek!
Délután Martonosi György tartott varázslatos és művészi előadást egy korábbi zenei felvételén keresztül. Méltó módon indult a Tábor!
Este a csoportbeosztás kihirdetése után a III. Dob Mánia Tábor dobverseny díjkiosztójára került sor, remek hangulatban. A hangszerboltok megint kitettek magukért: A Tam-Tamból Mapex pergődob, a Fervill Soundtól egy videóklipp a győztesnek, Artbeat dobverőtok teljes felszereléssel, Csibi szignaturált verő, Alesis elektromos pad, Evans dobbőrök a dobbolt.hu-ból, Padtech elektromos cintányérok, Cherud ütésszámláló gyakorlópad a Font-Traide üzletéből. Külön élmény volt hogy az Agean ride nyereményt személyesen hozta le Bágyi Balázs az Agean Eastern Európe vezetője. Balázs nem tudta megtagadni jazz-dobos mivoltját, így este ő is beült a dobok mögé. Mi sem maradtunk ajándék nélkül, hiszen a Microsonic minden évben tábori pólóval kedveskedik a tábor lakóinak.
Végül a házi zenekarral a tanárikar muzsikált együtt, majd közös örömzenélés kezdődött, sokáig. A buli végén, a pizzéria teraszán már csak Zebi bőgőzött, Bágyi Balázs egy prospektuson dobseprűzött és Bordás Józsi énekelt hatalmas sikerrel. Józsi jazz standard-eket énekelt barátaival a táborlakók nagy meglepetésére.
Szerda
A délelőtti dobórák után fakultációs programokra került sor.
Martonosi Gyuri bácsi – kérdezz-felelek: Talán sikerült megértenünk, hogy a zenélés a lélek áramlása, és ahogy zenélünk, az egyéniségünk kisugárzását jelenti, illetve kellene, hogy jelentse (természetesen, ha őszinték vagyunk, miközben zenélünk). Persze van, akinek metál lelke van, de az sem baj!
Korompay Zsolti – rosszalkodjunk!: Kétségtelenül ez volt a Tábor leghangosabb programja. Itt folyton összegyűltek a rockerek és kiadták magukból a „kreativitásuk” legjavát. Az egész kollégium zengett a dobszólóktól és az önfeledt ütlegelésektől, nagyon kellett!
Délután Zsoldos Béla a Zeneakadémia Jazz Tanszéke tanárának workshop-ja következett, aki virtuóz vibrafon játékot mutatott be a tábori zenekar kíséretében. Továbbá felvételről levetítette egy saját szerzeményű Üstdobverseny zeneművének részletét, amelyen klasszikus ütőhangszereken játszva feszegette a klasszikus zenei hangzás kereteit és a klasszikus ütőhangszerekről alkotott korábbi elképzeléseinket. Az előadás végén a házi-zenekarral, Szendi Gáborral, és Józsival kiegészülve saját szerzeményét adta elő vibrafonon. A teremben a levegő megállt, és ámulva hallgattuk a zenészek igen magas szintű játékát.
Késő délután megérkezett Lukács Peta és felesége Paciga Linda, hogy egy igazán parádés próbát tartsanak.
Este megdőlt a babona, miszerint, ha jó a főpróba, gyenge lesz az előadás. A „D” csoport olyan bulit csinált, hogy a vége felé Peta már félmeztelenül játszott, és nem csak a meleg miatt! Linda fantasztikusan énekelt, és kész felüdülés volt az ő jelenléte a sok férfi előadó között. Sajnos ő nem vetkőzött félmeztelenre, viszont egy jót beszélgettünk vele a buli végén!
Csütörtök
A reggeli tanórák után a Microsonic munkatársai tartottak hallásvizsgálatot és tanácsadást a növendékeknek. Kitűnő minőségű fülmonitorokat és sokféle hallásvédelmi eszközt hoztak magukkal. Én zenekari gyakorlat után mentem a vizsgálatra, így a bal fülemre már rosszul hallottam, de amennyire beszéltünk róla, a diákság körében jó eredmények születtek.
Kora délután Bordás Józsi tartott egy fakultatív programot a Gospel dobolásról. Józsinak megtetszett a Padtech elektromos dob, ezért a kurzust e-dobokon vezényelte le. A workshop fergeteges tempójú és hangzású volt, nagyon magas technikai, és zenei színvonalon.
A Gospel dobolás után Perger István (Gustavito) workshop-ját néztük meg a dobok anyagairól, a dobbőrökről, a dobok hangolásáról, a dobkészítés szépségeiről. Gustavito fantasztikus hitelességgel tudta átadni tapasztalatait ezekben a témákban, hiszen közismert az ő szerepe ebben a világban, zenészként és hangszerkészítőként egyaránt.
Aztán megérkezett Bűdi Szilárd (ex-Popdaráló), akivel a programok csúszása miatt az „E” csoport már nem tudott külön próbát tartani, ezért volt egy kis izgalom a társaságban (ezt onnan tudom, hogy én is itt voltam)! Ennek ellenére mi is fergeteges bulit csináltunk, szerintem. Szilárd keményen nyomta az éneket, a gitárt és a szájharmonikát. Jó hangulat volt, nehezen engedtük el a jam session után!
Péntek
A már megszokott dobórák és fakultációk után következett Schwartz Gábor kurzusa a Basler dobolásról. Sokáig azt gondoltuk, hogy Gábor elsősorban, mint táborvezető nyújt kiemelkedő támogatást nekünk, de az előadása után ez a véleményünk alaposan megváltozott. Gábor 24 éves dobolási tapasztalatával különleges dobolás-technikai megoldásokat mutatott meg nekünk pergődobon és szerelésen egyaránt. A katonai dobolás történeti áttekintésén túl megcsillogtatta magabiztos és elegáns játékstílusát, és megnyerő tanári képességeit is.
Aztán következett Banai Szilárd workshop-ja. Szilárdról tudtuk, hogy virtuóz dobos és nagy mestere a dobszólóknak. Ezekből most is kaptunk bemutatót bőségesen. De a professzionális doboláson túl elméleti képzést is kaptunk. Szilárd érzékletesen beszélt a különböző dobolási stílusokról, kereszt / nyitott verőtartásról, a dobolást megkönnyítő és felgyorsító mozdulatsorokról. Természetesen az előadása végén ő is élt a lehetőséggel: „Van-e kérdésetek?”. Nekem volt egy, de nem kérdeztem meg: „Hogy a fenébe csinálod Szilárd?”.
Estére megérkezett Fekete Jenő az „A” csoporthoz, és tartottak együtt egy kitűnő próbát. Az esti koncerten nem volt olyan őrjöngés, mint korábban, mert a blues nem olyan. Jenő zseniális gitárjátékával és érzékeny előadásmódjával mindenkit „levert” a lábáról. A buli jól sikerült, amit az is bizonyít, hogy Jenő – szokása ellenére – többször is felállt a székéről és maga vezényelte a zenészeket! Jól esett inni erre az estére egy kicsit, a jam session után…
Szombat
A szombati nap egyik csúcspontja Szendi Gábor workshop-ja volt. Az ütőhangszeres dobórákon egyértelmű volt, hogy Gábor remek tanár és zenész, de azt nem tudtuk, hogy mire képes egy klasszikus dobszerelésen is. Olyan koncertet adott, hogy leszakadt a ház! Az meg egyenesen bámulatos volt, ahogy ötvözni tudta a játékát a dobszerelésén és a dobszerelésébe integrált ütőhangszerein. Jó mulatság, férfi munka volt!
Aztán mindezt fokozva eljött Lucio Dominguez a „B” csoporthoz, hogy igazi latin zenében is legyen részünk. Én láttam a hangbeállást és a próbát, és egy kicsit csalódott voltam. Aztán este beigazolódott, hogy nem az edzésen kell világcsúcsot futni, hanem a döntőben!Megérkeztek Szendi Gábor tanítványai is akik elfoglalták az emelvényt ahol az ütőhangszerek voltak. Itt jegyezném meg hogy az Etnosound teljes perka arzenált szabadított a táborra. Gábor terme és a színpad is telis-tele volt izgalmasabbnál izgalmasabb ütőhangszerekkel. Igazi kubai hangulat lett a pizzériában. Lucio fantasztikusan énekelt és húzta magával a hangulatot!
Aztán az is kiderült, hogy az éneklésen és a táncon kívül kongázni is nagyon tud. A jam session alatt volt szerencsém „zenélni” vele: ő kongázott én meg bongóztam, már amennyit Gábortól megtanultam délelőtt. Volt olyan szám, amit 20 percig játszottunk, a végén már 3 dobossal, és nem akartuk abbahagyni! A végén Gábor oldotta meg a dolgot, mert elkezdte vezényelni a szólókat és a hangszereket, majd befejezte a számot. Annyira szétvertem a kezeimet, hogy másnap nem tudtam ökölbe szorítani őket, bár okom sem volt rá!
Luciot sem engedtük korán haza akkor este!
Vasárnap – Táborzárás és programok
Nem akartuk elhinni, hogy vége lesz. Azt mondtuk, hogy most már együtt a Család, még egy hétig maradjunk és élvezzük a dolgot!
De aztán mégis szétszedtük a Tábort, már csak a pizzériát hagytuk meg a fellépések miatt.
Délután Kármán Sándor tartott egy érdekes workshop-ot a lábgépek fejlődéséről. Hihetetlen ritkaságokat hozott el nekünk, a múltbéli történeteikkel együtt, és még dobolt is egy keveset!
Aztán Gerendás Péter próbált egy jót a „C” csoporttal, és következett a búcsúkoncert. Amit Péter tud, az nagyon különleges dolog. Széken ülve, akusztikus gitárral a kezében és emberi énekkel megfogta a „dobbermanokat”. Nagyon szép szövegeket, dallamokat és igényességet kaptunk tőle. Visszafogott előadásmód, Pavarotti áriarészlet, élethű trombitálás (szájjal). Mi dobosok szeretünk improvizálni, de Péternél nem lehetett. Ő írta a dalokat, a zenéket és ragaszkodott ahhoz, hogy az a lábdob ütés azon a szótagon szólaljon meg, ahol azt ő elképzelte. Így is van ez rendjén!
Aztán már csak pakoltunk, búcsúzkodtunk, fogadkoztunk, hogy jövőre is, meg majd mindenféle rendezvényen, meg Facebook-on tartjuk a kapcsolatot. És ez így is van, azóta is!
Összefoglalva: mindenki drukkolt mindenkinek, mindenki bátorította, vigasztalta, dicsérte a másikat. Egyszóval: hiányzik a Család!
Jó volt, inspiráló volt, meghatározó élmény volt!
Köszönet érte Mindenkinek!
Szalai István Zoltán
(növendék)